Bölcsi-2. hét

Fáj a szívem. Sajnos nem a könnyű és zökkenőmentes elválás miatt. Peti rájött mire is megy ki ez a "játék". Bölcsődébe menet megbeszéljük, hogy odamegyünk, elköszönünk egymástól és szépen játszik a többiekkel és ebédre már ott is vagyok érte. Amíg beszélünk róla addig igazán lelkes, majd amikor következik az elválás akkor jön a szomorú tekintet, legörbülő szájacska...és az én szívem pedig készül megszakadni.... :-( Két napja zokogva hagyom ott a Petit-zokogunk mind a ketten, Ő az udvaron, én a kocsiban. Nem mondta senki, hogy ez ennyire nehéz! Tudom, hogy rövid idő alatt sikerül megvigasztalni...cumival és egy kis öleléssel és utána már játszik is tovább a többiekkel. Amikor megérkezem tudomást sem vesz rólam. Először azt hittem azért mert haragszik rám, de úgy tűnik csak a játék hevében nem ér rá velem foglalkozni, mert amikor befejezi a dolgát akkor odajön, köszön, puszit ad. Ez nagyon jó! Alakul az evés is. Többnyire egyedül eszik. Ami nagyon ízlik neki azt teljesen egyedül eszi meg, ami kevésbé ízlik ahhoz kéri a segítséget. De eszik és az a lényeg.
Optimista vagyok, remélem az előttünk álló bölcsis napok egyre könnyebbek lesznek!

Á

Sihuhu

Hétvégén megint a Vasúttörténeti Parkban jártunk. Öreg autókból volt kiállítás. Az is nagyon érdekes volt, főleg a Minik, de a fő szenzáció az még mindig a vonatok! :-) Minden mozdonyt megnéztem, kalapáltam a kerekeket és csodálattal néztem a sihuhu autót (sínkocsi) is. Kétszer felültünk a kertivasútra is, az is csudaklassz!!! :-))) Persze fotók megint csak módjával készültek.
Hétvégi progi megint ez lesz, most modell és játék kiállítás lesz.

P

Bölcsi-1. hét

Kedden délelőtt elkezdtük a bölcsit. Mondanom se kell, hogy már hétvégén azon izgultam, hogy hogy is lesz, akarjuk-e egyáltalán...egyik percben igen, következőben inkább nem...izgultam.
Aztán kedden délelőtt felpakolva elindultunk a bölcsibe. Természetesen Petinek így elsőre nem is okozott gondott az, hogy játszani kell. :-) A gondozónőt Ági néninek hívják, így őt Peti elnevezte Anya néninek. :-))) Szerdán már ebédre is ott maradtunk, sőt én bevonultam amíg ők kint játszottak az udvaron. Természetesen nem foglalkozott velem amikor mondtam neki, hogy most el kell mennem, de jövök vissza. Megebédeltünk, de minden érdekesebb volt mint az ebéd, így nekem kellett etetni...persze itthon önállóan eszik és a jellemzésbe is ezt írtam. Ma már 1,5 órát voltam látóhatáron kívül, semmi nem volt, meg sem kérdezte hol vagyok. Az ebéd ma sem ment jobban. De ma már annyira elfáradt ebédre, hogy csak bambult az asztalnál. Teljesen kész van a sok játéktól, motorozástól, nyüzsitől...nagyon élvezi! Persze tudom, hogy egyelőre ez az újdonság varázsa és tudom, hogy ez elmúlik és sírás is lesz még...de azért addig is ez nagyon jó a lelkemnek, hogy jól érzi magát.

Á

Húsvét

Természetesen a húsvétot mi is a nagyiknál töltöttük. Itt is-ott is jártunk, egész nap kint játszottunk, pipit etettem, tojásokat gyűjtöttem. A húsvéti nyuszi nekem is a kertbe "tojt". Minden tojást, nyuszit begyűjtöttem és magamávé tettem. Mátéval jártam locsolkodni amit szintén nagyon élveztem. Elmentünk a szomszéd lányokat meglocsolni. :-) Anya meg is jegyezte, hogy ez a csoki mennyiség amire szert tettem kitart Mikulásig, mivel ők eszik meg az egészet. Pesze fotók megint nem nagyon készültek. :-(

P

Hosszú hétvége

Csütörtökön reggel elutaztunk ketten anyával Zsuzsa mamához. Ez nem is olyan nagy szám, a lényeg, hogy anya kedveskedni akart nekem ezért az autó maradt itthon és mi vonattal mentünk. Anya kicsit izgult mi lesz, csomagok, gyerek, motor..., de végül minden simán ment. Annyira élveztem, hogy a 2 órás útból egyet bámészkodással és a látottak kommentálásával töltöttem. Majd összeakadtam egy kislánnyal és az út további részét együtt töltöttük.

Mamáéknál nagyon jó volt, egész nap kint jöttem-mentem, rendeztem az állatokat :-), Mátéval játszottam, sokat ettem és keveset aludtam.

Átmentünk a másik mamáékhoz is ahol hasonló jól éreztem magam. Vissza már autóval jöttünk, apa jött értünk.

A héten pedig intézzük a bölcsihez szükséges dolgokat.

P