Peti kezdte az egészet. Már második hete itthon van. Köhög, folyik az orra, néha-néha belázasodik. Lényegesen jobban van már. Nem is nagyon bír magával, menne már oviba, de a héten még marad.
Folytatta a sort Apuci is. Majd hétvégén Marcinak is csatlakozni kellett a csapathoz. O van a legrosszabbul. Nagyon taknyos, hurutosan köhög és lázas is. Szegénykémet nagyon megviseli. Ma már csak hoemelkedése volt. Remélem hétvégére mindenki kilábal a kórságból. Kivagyok a bezártságtól, erkélyen levegozéstol.
Azért amíg Peti csak náthás volt, megejtettünk egy állatkerti kirándulást. (Lehet az tett be mindenkinek.) A felújításoktól eltekintve még mindig klassz ez az állatkert. Mindannyian nagyon élveztük, még Marci is örvendezett egy-egy állatnak.
Marci már 2-3 hete mindenhol feláll, amit elér pakol, leránt. Aprócska lépéseket is tesz a lefékezett járássegítovel.
Mondhatom, hogy már elofordul az is, hogy tényleg együtt játszik a két testvér. Igazából Peti "ereszkedik" le Marcihoz és négykézlábas versenyt rendeznek, kiságyban szórakoznak, talicskáznak (Peti viszi Marcit), autót tologatnak brümmögve...Na azért van hangoskodás, veszekedés is. Marcit csak az érdekli amivel Peti játszik. Megállíthatatlanul nyomul a legoért, a vonatokért, az autókért, bármiért amivel Peti játszik. A vége mindig sírás-rívás, kiabálás. Pedig még csak most kezdodik!
2012-02-29
2012-02-14
Vagyunk
Lenne mit írnom, nem is tudom hol kezdjem. Kicsit szét vagyok csúszva, semmi sem jó, de ez viszont nem a gyerekek naplójába való. Bár csúnya ilyet mondani, de javarész tolük vagyok kicsit szétzuhanva.
Leesett az elso hó. Ennek örömére Petinek téli szünetet adtunk. Itthon volt az elmúlt héten. Nagyon jó volt mindkettonknek. Sokat játszottunk, beszélgettünk, filmet néztünk, összebújtunk. Azt hiszem mindkettonknek hiányzott már ez! Közben arra jutottam, hogy már milyen nagy fiú. Már nem a minimaxot nézi, hanem a nickelodeont ;), tök egyedül csinálja meg a számomra is bonyolult lego creator-okat, sok okos-logikus kérdést tesz fel - amiket persze én elfelejtek. Megbeszéltük, hogy mégsem lesz szülinapi buli. El is fogadta! Alaphangon sem vagyok hajlandó kiadni 20-30ezer forintot. Két barátjával együtt elviszem oket játszóházba, azt veszek nekik amit kérnek és mindenki boldog, én is. :-)
Közben Márton is változik. Ha itthon van a család akkor napközben alig alszik, persze annál többet sikít. Éjszaka sem egy mintagyerek. Van, hogy 1-2 órát ébren van. Ha lát minket nem sír, köztünk nem alszik, inkább szórakozik mint aki nem álmos. Ja és persze 1-2 alkalommal szopizik is. Mintha elkezdodött volna a szeparációs szorongás. Csak velem, csak mellette. Ha eltunök sikít, ha felállok mellole sikít, ha megjelenek és nem veszem azonnal fel akkor sikít. Az evése is kezd kicsit kaotikus lenni. Mindent megeszik csak éppen nem annyit és nem úgy ahogy azt kéne. Kisebb musort adunk elo evés közben. Számomra siralmas, de kivülrol nézve elég vicces lehet. :D Persze mindenre van magyarázat. ;-) Jön a harmadik foga.
Hétvégén volt egy kis családi szórakozás is. Voltunk Normafán csúszkálni. Szuper volt! Marci élvezte ahogy húzgáljuk, Petin szórakozott ahogy csúszkált, hempergett a hóban. A család apraja-nagyja élvezte. Másnap egésznapos aquaworld volt a program. Jelentem ez még a szánkózásnál is nagyobb élvezetett nyújtott Petinek is és Marcinak is, na meg nekünk is. Petit ki sem lehetett szedni a vízbol. Barátkozott, csúszdázott, deszkázott a mélyvízben, megmutatta a tudományait. Nagyon büszke volt magára milyen ügyes! Természetesen mi is büszkék vagyunk rá!
Leesett az elso hó. Ennek örömére Petinek téli szünetet adtunk. Itthon volt az elmúlt héten. Nagyon jó volt mindkettonknek. Sokat játszottunk, beszélgettünk, filmet néztünk, összebújtunk. Azt hiszem mindkettonknek hiányzott már ez! Közben arra jutottam, hogy már milyen nagy fiú. Már nem a minimaxot nézi, hanem a nickelodeont ;), tök egyedül csinálja meg a számomra is bonyolult lego creator-okat, sok okos-logikus kérdést tesz fel - amiket persze én elfelejtek. Megbeszéltük, hogy mégsem lesz szülinapi buli. El is fogadta! Alaphangon sem vagyok hajlandó kiadni 20-30ezer forintot. Két barátjával együtt elviszem oket játszóházba, azt veszek nekik amit kérnek és mindenki boldog, én is. :-)
Közben Márton is változik. Ha itthon van a család akkor napközben alig alszik, persze annál többet sikít. Éjszaka sem egy mintagyerek. Van, hogy 1-2 órát ébren van. Ha lát minket nem sír, köztünk nem alszik, inkább szórakozik mint aki nem álmos. Ja és persze 1-2 alkalommal szopizik is. Mintha elkezdodött volna a szeparációs szorongás. Csak velem, csak mellette. Ha eltunök sikít, ha felállok mellole sikít, ha megjelenek és nem veszem azonnal fel akkor sikít. Az evése is kezd kicsit kaotikus lenni. Mindent megeszik csak éppen nem annyit és nem úgy ahogy azt kéne. Kisebb musort adunk elo evés közben. Számomra siralmas, de kivülrol nézve elég vicces lehet. :D Persze mindenre van magyarázat. ;-) Jön a harmadik foga.
Hétvégén volt egy kis családi szórakozás is. Voltunk Normafán csúszkálni. Szuper volt! Marci élvezte ahogy húzgáljuk, Petin szórakozott ahogy csúszkált, hempergett a hóban. A család apraja-nagyja élvezte. Másnap egésznapos aquaworld volt a program. Jelentem ez még a szánkózásnál is nagyobb élvezetett nyújtott Petinek is és Marcinak is, na meg nekünk is. Petit ki sem lehetett szedni a vízbol. Barátkozott, csúszdázott, deszkázott a mélyvízben, megmutatta a tudományait. Nagyon büszke volt magára milyen ügyes! Természetesen mi is büszkék vagyunk rá!
2012-02-05
HÓ hahó!!!
Vártuk is, meg nem is. De ha már esett akkor szórakozzunk. Na nem mentünk messzire, csak az udvarra, de bőven jó volt, élveztük, elfáradtunk. Tegnap is, ma is, délelőtt is, délután is. :-)))
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)