Marci beszól

-Apa! Szép cicid van. Tök jó! :-) Anyáét már kóstoltam. :-))))

                    ••••

-Megyek Apához. Jó? 

Erre veszi a cipőjét, kimegy, bezárja magamögött az ajtót. Aztán rögtön vissza is jön. Gondoltam nem mer elmenni. Hááát...

-Ajj, itthagytam a sapkám! Megyek apához! Jó? Szia!

És elment. Kukucskáltam mit csinál. Papírtáskával a kezében elindult lefelé. Egy emelettel lentebb nézelődött egy kicsit majd visszajött.

- Megjöttem! Mehetünk az udvarra. :-)

                    ••••

Kifulladásig...

.... jövünk-megyünk. Délelőtt kettesben szórakozunk Marcival az udvaron, vagy csavargunk, vendégeskedünk. Délután pedig folytatjuk Petivel a játszótéren. Este 7-8 is van mire felmegyünk.
Petinek vettünk görkorit, délutánonként kitartóan korizik. Sokat esik, de nagyon kitartó!
Szinte minden napra van valami program, követni se lehet mikor mit csinálunk/csináltunk. :-)

Múlt pénteken ovis családi napot szerveztünk a csoporttal. Csak szülők-gyerekek-óvónénik. Nagyon jó volt, nagyon elfáradtunk. Vasárnap hajózni is voltunk, a Rómaipartra mentünk kavicsdobálásra.
Elég megterhelő lesz a nyár ha ezt ilyen tempóban folytatom tovább. :-))))

Jóidő-nincs idő

Eddig azért nem írtam mert a szürke, hideg időben még ehhez sem volt kedvem, most pedig azért,  mert nem jutok ide. Nem tudunk betelni a napsütéssel, meleggel. Amióta ilyen az idő szinte minden napra szervezek valami kis programot a gyerekeknek. :-)
Írtó sokat megyünk. Margitsziget, Hójagyári sziget, Vasúttörténeti park, Állatkert, tömegközlekedős napok-ami kifejezetten klassz. Van benne villamos, busz, troli, hajó, metró, sok séta és mindez babakocsi nélkül. Itt kell megjegyeznem, hogy Márton egy igazi stramm pasi. Nagyon sokat jövünk-megyünk már babakocsi/motor/futóbicaj nélkül. Nagyon lelkesen sétál, esetleg hazafelé az utolsó 50 méteren kell vinnem, de itthon az udvaron már megint újúlt erővel veti bele magát a játékba. Most már ott tartunk, hogy leghamarabb délután 1-körül sikerül felmennünk a lakásba, de inkább később. :-) Meg kell említsük az udvarunkat is, hogy most érzem csak mekkora nagy haszna van, ha van egy parkosított kertünk, saját játszótérrel. Felbecsülhetetlen! És most már itt is van annyi gyerek mint egy kis játszin, tehát szocializálódhat a gyermek. :-)))

Márton továbbra is nagyon ügyes, cuki srác. A jóidővel még jobban megugrott a mozgásfejlődése. Egyedül lépcsőzik fel-le, egyedül csúszdázik a nagycsúszdán, focizik, mászókázik, nagyhintán hintázik (persze én lököm), futóbiciklizik. A homokban ügyesen "sütögeti" a formákat. Folyamatosan beszél, énekel, mondókázik. Nagyon vicces fiú! Na és már több mint két hete nem használjuk a kiságyat. A délutáni alvás már elég rég az emeletes ágy alsó szintjén történik, két hete pedig már este is ott alszik. Eleinte odafeküdtem hozzá, majd csak ültem az ágyon, aztán a szőnyegen. Mára már csak puszi, simi és alvás nélkülünk. :-)

Petit beírattuk az egyik körzeten kívüli suliba. Várjuk az eredményt és reménykedünk, hogy sikerült.
Ő is olyan nagyfiú. Sokat segít nekem Marcival. Elég sokat voltunk mostanában hármasban és Peti szórakoztatta, etette, öltöztette, kísérgette, óvta Marcit ha kértem. Nagyon szereti és nagyon félti! Na persze nem mindig. Azért vannak csaták, sikítások, sírások, de talán ez a ritkább. :-)